Új közös jogorvoslatok

Bevezető gondolatok A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata.

• Rheumatoid arthritis kivételével ízületek
• Új közös jogorvoslatok - Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról
• Voltaren kenőcs ízületekhez ár
• Új közös jogorvoslatok Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben
• Rendes jogorvoslati eljárások Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Fellebbezés polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló
• Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben | Kúria
• Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata Eljárásjogi Szemle Jogorvoslati lehetőségek Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról - BPXV Kapcsolódó cikkek: Új közös jogorvoslatok.
• Kenőcsök a gyógyszertár ízületeinek fájdalmára

A tanulmány célja a jog­intézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen empirikus kutatás eredményeképpen levont következtetések ismertetése.

Tekintettel arra, hogy az A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete 2. A jogegységi perorvoslattól a törvényességi óvásig A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat nem minden előzmény nélküli jogintézmény a magyar büntetőeljárás történetében, mai formáját azonban a büntetőeljárási jogszabályok folyamatos fejlődésének eredményeképp érte el.

Éppen ezért, a téma elméleti megalapozásához elengedhetetlen a jogintézmény — és elődei történetének áttekintése. A jogintézményt az Az Alkotmánybíróság egyúttal elrendelte mindazon büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a törvényességi óvás eredményeképp a jogerős határozatnál a terhelt számára hátrányosabb döntést hoztak, feltéve, hogy az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.

Kiváltképp alkotmányellenesnek tartotta, hogy a törvényességi óvás új közös jogorvoslatok diszkrecionális jog, amely — nem gyakorlása esetén — lehetővé teszi törvénytelen ítéletek hatályban maradását, illetve azt, hogy az arra jogosultak — a legfőbb ügyész új közös jogorvoslatok a Legfelsőbb Bíróság elnöke — annak tárgyában indokolás nélküli határozattal döntsön. A gyakorlat áttekintése során megállapítást nyert az is, hogy a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl — azaz a ténylegesen és elsődlegesen a jogegység biztosítása érdekében — emelt törvényességi óvások száma elenyésző, tehát a törvényességi óvás gyakorlati alkalmazását tekintve — eredeti rendeltetésével ellentétesen — valójában jogorvoslati természetűnek minősült.

Míg a jogorvoslati funkció alkotmányos követelménye a felek alanyi joga a jogorvoslathoz, a törvényességi óvás kizárólagos jogosultjai a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz a feleknek nem csupán alanyi, hanem semmilyen joguk nincsen arra, hogy az említett jogosultak ténylegesen óvást emeljenek. A jogosultak diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek, azaz arról, hogy pontosan mely esetekben emelnek óvást, a saját belátásuk szerint, maguk döntenek.

Az óvás eredményeképp született határozatok pedig csak akkor hatályosak a felekre nézve, ha az óvásra a megóvott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kerül sor, amely eljárásjogi határidő megtartása szintén kizárólag a jogosult belátásától függ.

A krémbalzsam ízületekhez vip funkciót biztosítani hivatott formai garanciák bevezetését az Alkotmánybíróság érvelése szerint ugyanakkor éppen a jogegységi funkció zárja ki, hiszen az elvi iránymutatást szolgáló jogegységi döntéshez elengedhetetlenül szükséges az esetek kiválasztásának, azaz a szelekció jogának biztosítása, így a két funkció egymással összeférhetetlen és egy jogintézményben nem megvalósítható.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata¹ Rendkívüli jogorvoslati eljárások Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel: - az első fokon jogerőre emelkedett ítélet, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi; - az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélet, ha: az elsőfokú ítélet ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú ítéletet a másik fél a lábízület posztraumás artrózisa alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság; az ítélet a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben született; az ítélet a XL. Bevezető gondolatok A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata.

A jogállamiság nélkülözhetetlen elemét képező jogbiztonság követelménye ugyanis — többek között — nem csak a normavilágosság követelményét, hanem az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságának követelményét is magában foglalja. Ehhez pedig elengedhetetlen a szükséges eljárásjogi garanciák biztosítása, hiszen a jogintézmények csak az eljárási normák betartásával működhetnek alkotmányosan.

A törvényességi óvás kapcsán Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a jogintézmény — szemben például a perújítás esetében meghatározott novum esetkörével — nem felel meg a jogerő áttöréséhez szükséges alkotmányossági feltételnek, mivel ismérvei nem elég pontosan meghatározottak: az Alkotmánybíróság érvelése szerint a törvénysértés és a megalapozatlanság önmagukban is tágan értelmezhető, bizonytalan fogalmak, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetében azonban e kérdések — különös tekintettel a jogerővel kapcsolatos — további, az alkotmánybírósági határozat indokolásán kívül eső büntető eljárásjogi aggályokhoz vezettek, amelyekre jelen tanulmány későbbi részében utalok.

A törvényességi új közös jogorvoslatok alkotmányellenességének megállapításának alapját ugyanakkor elsősorban a már említett, az óvás emelésére jogosultak diszkrecionális jogköre és az ezzel összefüggő bizonytalanság képezték.

Fellebbezés

A törvényesség új közös jogorvoslatok bejelentett jogorvoslat — és annak hatályos szabályozása Az ismertetett Alkotmánybírósági határozatot követően az Tekintettel arra, hogy ezt az eljárást már az ügyben érintett felek kezdeményezhették [13]vele kapcsolatban nem merültek fel a korábbiakhoz hasonló alkotmányossági aggályok. A törvényesség érdekében új közös jogorvoslatok jogorvoslatot új közös jogorvoslatok Alkotmánybíróság döntését követően — a normaszöveg lényegét tekintve ma is hatályos formájában — az A miniszteri indokolás szerint azért, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy előfordulnak olyan — súlyos — jogsértések, amelyek nem más módon kiküszöbölhetők.

A megváltozott jogerőfelfogás további, a törvényesség új közös jogorvoslatok bejelentett jogorvoslatot érintő folyománya, hogy a hatályos normaszöveg szerint a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen is bejelenthet [Be.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlata — A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlatát tágabban a — közötti időszakban vizsgáltam, amely vizsgálati időszak kiválasztásának objektív indoka, hogy a vizsgált tízéves periódus egyfelől kellően tág ahhoz, hogy a jogintézmény alkalmazásának legújabb gyakorlatára vonatkozó releváns adatokat, tendenciákat megismerhessük; ugyanakkor éppen elég szűk ahhoz, hogy az e tárgyban hozott összes hozzáférhető határozatot áttekinthessük.

X - A RENDSZERBŐL TÖRÖLVE - Előzetes #2 (16)

A teljesség kedvéért megjegyzendő továbbá a vizsgálati időszak megválasztásának azon praktikus indoka is, hogy a legtöbb, a kutatás szempontjából releváns adat — így Ügyészségi Statisztikai Tájékoztatók, a Legfőbb Ügyész Országgyűlési Beszámolói, illetve az anonim határozatok tárában közzétett döntés — ebből az időszakból áll rendelkezésre. A tömöríteni a térdízület fájdalmát érdekében bejelentett jogorvoslat előfordulása — Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész által közölt adatok A Vélhetően az alkalmazott statisztikai módszerek különbözőségére vezethető vissza az, hogy a legfőbb új közös jogorvoslatok országgyűlési beszámolóiban és statisztikai tájékoztatókban közölt adatok egymástól némiképp eltérnek: A legfőbb ügyész A beszámoló tanúsága szerint azonban a jogintézmény alkalmazhatóságának törvényi korlátai mindösszesen 9 ügyben tették lehetővé a jogorvoslati indítvány tényleges benyújtását Az eljárások túlnyomórészt a vádlottak vagy védőik kérelmére indultak, a törvényi korlátok ugyanakkor ebben az évben is csupán 10 ügyben engedtek teret a jogorvoslati indítvány benyújtásának.

A Legfelsőbb Bíróság ezek közül a beszámolási időszakban érdemben 6 indítványt bírált el és valamennyinek helyt adott. A beszámoló szerint új közös jogorvoslatok részben azzal is magyarázható, hogy az ügyészek által a kezdeményezők számára adott tájékoztatások eredményeképp szélesebb körben ismertté váltak a jogintézmény alkalmazásának korlátai. A beérkező kérelmek közül 7 esetben volt lehetőség jogorvoslati indítvány benyújtására, ebből a Legfelsőbb Bíróság a beszámoló lezártáig 4 ügyet bírált el és valamennyi esetben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának.

A beszámoló lezártáig új közös jogorvoslatok Kúria az általa elbírált mind az 5 ügyben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának. Jogorvoslati indítvány benyújtására ebből ténylegesen 9 esetben került sor.

A Új közös jogorvoslatok az ezekből elbírált 7 ügyből 6 esetben adott helyt az indítványnak, 1 esetben pedig elutasította azt.

Ezek benyújtására a törvénysértően elrendelt új eljárások mellett jellemzően a bűnismétlés téves megállapítása vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése folytán került sor.

Jogorvoslati indítvánnyal a legfőbb ügyész 26 alkalommal élt, amelyek közül a beszámoló lezártáig a Kúria 11 jogorvoslati indítványt bírált el és azoknak minden esetben helyt adott.

Jelenlegi hely

A Jogorvoslati indítvány benyújtására ténylegesen 16 esetben került sor. A Kúria az adott időszakban összesen 24 jogorvoslati indítványt bírált el, és azoknak minden esetben helyt adott. A ös évhez hasonlóan ban is többször került erre sor a másodfokú bíróság törvénysértő hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárást elrendelő határozatával kapcsolatban.

A legfőbb ügyész indítványaira a Kúria deklaratív jellegű határozatban állapította meg a törvénysértést, így csökkent a törvénysértő, az eljárásokat indokolatlanul meghosszabbító hatályon kívül helyezések száma.

Emellett továbbra is tipikusan a visszaesői minőség téves megállapítása vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése miatt került sor a törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentésére.

Emelkedett azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a külföldi ítélet törvénysértő elismerése vagy a bűnismétlés törvénysértő megállapítása miatt volt szükség a rendkívüli jogorvoslat igénybevételére, ugyanakkor csupán két esetben volt szükség törvénysértő hatályon kívül helyezés miatt jogorvoslat bejelentésére a törvényesség érdekében.

Bírósági felülvizsgálat

A Legfőbb Ügyészség ebből arra következtetett, hogy a korábbi évek eredményes indítványai nyomán kialakult a megfelelő bírósági gyakorlat. A Kúria az évben 24 jogorvoslati indítványt bírált el — 22 esetben helyt adva a legfőbb ügyészi indítványnak. Ezek közül az egyik — jelen tanulmány kéziratának lezártakornem hozzáférhető — jogorvoslati indítvány annak a kérdésnek a vizsgálatára irányult, hogy a jogerős ítéletből kirekesztett, a külföldi hatóság által szolgáltatott bizonyítékot valóban törvénysértően, provokáció útján szerezték-e meg.

Az anonim határozatok tárában közzétett, törvényesség hogyan gyógyítható ízületi fájdalmak bejelentett jogorvoslat eredményeképp született határozatok empirikus vizsgálata A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlatának vizsgálatának második lépéseként felkutattam és megvizsgáltam az anonim határozatok tárában elérhető, és között született releváns, összesen 44 darab határozatot.

A határozatok áttekintésének eredményeképp a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat 4 tipikus alkalmazási körét azonosítottam a törvénysértésre okot adó körülmények szerint: külföldi ítélettel kapcsolatos problémák 1az elítélt visszaesői minőségével kapcsolatos problémák 2tárgyalás mellőzésével kiszabott, eljárásjogi okból törvénysértő büntetések 3illetve egyéb 4.

Az alábbiakban ezen esetkörök bővebb kifejtése olvasható. A törvénysértés oka 3. Külföldi ítéletekkel kapcsolatos problémák A legnépesebb esetkört — a 44 vizsgált határozat közül 20 ebbe a kategóriába tartozik — a külföldi ítéletekkel kapcsolatos törvénysértések alkotják. Ezeknek többségében — 12 ügyben — a törvénysértéshez a már korábban elismert külföldi ítélet ismételt elismerése vezetett.

Ezekben az ügyekben a Kúria megállapította, hogy a bíróságok utóbb született végzései, amelyekben a külföldi ítélet érvényét elismerték, törvénysértők, emiatt a határozatokat hatályon kívül helyezte és a terheltekkel szemben a büntetőeljárást megszüntette. Ezen ügyek megoldását gyakorlatilag a ne bis in idem elve és a új közös jogorvoslatok iudicata fogalma adja, lényegük pedig, hogy az ítélt dolog tényére figyelemmel büntetőeljárást nem lehet indítani, vagy a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták.

1. ГЛАВА 104 Сьюзан вышла из комнаты.
2. Artrózis 1 fokos kezelés
3. То была моль, севшая на одну из плат, в результате чего произошло короткое замыкание.
4. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata | Eljárásjogi Szemle
5. Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról - BPXV
6. Miért fáj az ízületek izmai

A Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria ezekben az ügyekben a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte, és a külföldi ítélet érvényének elismerése érdekében indított újabb eljárást az További 9 eset a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával, illetve annak átvételével volt kapcsolatos: ezekben vagy a feltételes szabadság törvénysértő kizárása, tartama, vagy a kiszabott szabadságvesztés tartama volt a törvénysértés oka.

Egy további esetben a külföldi ítélet érvényének elismerését tagadta meg törvénysértően a új közös jogorvoslatok. Az elkövető visszaesői minősége A vizsgált határozatok között a második legnépesebb csoportot — ből 13 határozat — azon ügyek képezték, amelyekben az alapügyekben eljárt bíróságok nem a törvénynek megfelelően rendelkeztek az elítélt visszaesői minőségéről.

Jogorvoslati lehetőségek

Az elkövető visszaesői minőségének a vele szemben folyatott újabb büntetőeljárásokban anyagi és eljárásjogi szempontból is kiemelt jelentősége van, ugyanis számos jogkövetkezménnyel bírhat.

Éppen ezért, ha a korábban eljárt bíróság ügydöntő határozatában nem, vagy törvénysértően rendelkezett erről, az újabb büntetőeljárásban nem alkalmazhatók a visszaesői minőség jogkövetkezményei. További két esetben [35] a határozatoknak az elítélt erőszakos többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése volt törvénysértő. Ez utóbbi ügyek sajátossága, hogy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat eredményeképp hozott ítéletével a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett mindkét esetben enyhítette az elítélt szabadságvesztés büntetését.

Megjegyzendő, hogy az új büntetőeljárási törvény a tárgyalt esetkört az egyszerűsített felülvizsgálat körébe vonja: egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az elítélt visszaesői minőségéről Be.

A jogalkotó ezáltal a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatétól eltérő, új jogcímet teremtett az elmulasztott vagy a törvénysértő visszaeső minőségre vonatkozó rendelkezés korrekciójának lehetőségére, [36] egyúttal szűkítette a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. Tárgyalás mellőzése A vizsgált határozatok harmadik csoportjában — amelybe 5 ítélet tartozik — a törvénysértés oka a tárgyalás mellőzésével, eljárásjogi okból törvénysértően kiszabott büntetés volt.

Ezen ügyekben a törvényesség érdekében bejelentett új közös jogorvoslatok alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság, illetve később a Kúra ellentmondásos gyakorlatot folytatott. Az alapügyekben eljárt bíróságok három esetben tárgyalás mellőzésével vanga ízületek ízületi kezelése munka büntetést szabtak izomfájdalom a csípőízületben — amelyre az akkor hatályban volt Be.

A Legfelsőbb Bíróság ezek közül egy ügyben ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényt sértett akkor, amikor tárgyalás mellőzésével közérdekű munkát szabott ki, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a törvénysértés kiküszöbölése végett új eljárás lefolytatására utasította.

A Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek indokolásában kifejtette, hogy az alapügyekben nem a közérdekű munka anyagi jogi feltételek hiányában történt kiszabása volt törvénysértő, hanem az, hogy arra tárgyalás mellőzésével került sor.

• Nyomásterápia térd ízületi gyulladás esetén
• Új közös jogorvoslatok Gél ízeltlábú
• Vitaminok a boka ínszalagjai helyreállításához
• Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben | Kúria
• Rendkívüli jogorvoslati eljárások Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló
• Új közös jogorvoslatok, 2. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete
• A perorvoslati eljárások az új Pp.
• Alpha blockers prostatitis

Tekintettel arra, hogy a Be. Mivel a törvénysértés megállapítása nem érintette a kiszabott büntetés — anyagi jogi, illetve a jogorvoslat elbírálásakor eljárásjogi — törvényességét, a megtámadott határozattal kiszabott és a jogorvoslati eljárás során végrehajtásában felfüggesztett közérdekű munka végrehajtása utóbb foganatosítható volt.

Ítélete indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy új közös jogorvoslatok alapügyben kiszabott szabadságvesztés neme, tartama és végrehajtásának felfüggesztése nem sért büntető anyagi jogszabályt.

A törvénysértést az jelentette, hogy az adott tartamú szabadságvesztés kiszabására tárgyalás mellőzésével került sor. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott a Be.

Ha megítélése szerint helye van enyhébb büntetésnek, akkor ezt maga kiszabhatja, a megtámadott határozatot megváltoztathatja 1vagy ennek érdekében hatályon kívül helyezheti 2. Utóbbi esetben a megismételt eljárásban a bíróság sem köteles enyhébb büntetést kiszabni, csupán súlyosabbat nem szabhat ki.

Ha viszont a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a kiszabott büntetés megfelelő mértékű és nem sért büntető anyagi jogszabályt, új közös jogorvoslatok álláspontja szerint nem indokolt a hatályon kívül helyezés és a döntési jogkör továbbadása, a Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslatra okot adó törvénysértés megállapítására szorítkozhat. Egyéb ok A fenti kategóriákba nem sorolható ügyek közös vonása — azon túlmenően, hogy egyik említett csoportba sem tartoznak —, hogy jellemzően sajátos eljárásjogi problémák vezettek a törvénysértés megállapításához vagy közérdeklődésre számot tartó, nagy médianyilvánosságot kapott büntetőügyekben születtek.

Sajátos büntetőjogi probléma törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban történő megoldására volt példa ben, amikor egy ügyben abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt folyamatban volt büntetőügyben van-e helye pótmagánvádnak. A Legfelsőbb Bíróság — a legfőbb ügyészével ellentétes — álláspontja szerint nincs, így a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt végzésével elutasította.

A jogorvoslati indítvány szerint az alapügyben távollevő terhelttel szemben folytatott perújítási eljárás eredményeként a bíróság a perújítást elutasítja, ha arra a meggyőződésre jut, hogy az alapügyben hozott határozat minden részletében törvényes.

A legfőbb ügyész szerint a perújítást elbíráló bíróság megsértette a Be. A legfőbb ügyész ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést ízületi fájdalom psziché meg, a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárás valódi rendeltetése, hogy a felülvizsgálattal és perújítással nem támadható határozatokban előforduló törvénysértések esetén elvi iránymutatást adjon a joggyakorlat számára a követendő eljárásról.

Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben

Az alapul fekvő ügyben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a legfőbb ügyész — a törvénysértés megállapítása mellett — nem azért indítványozta a perújítási eljárásban hozott új ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését, hogy a lefolytatandó új perújítási eljárásban a terheltre kedvezőbb döntés szülessen, hanem kizárólag annak érdekében, hogy ugyanazt a döntést és jogkövetkezményeit ne a perújítás eredményeként meghozott határozat, hanem a perújítással megtámadott határozat tartalmazza, és a perújítást a bíróság utasítsa el.

A Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint a törvény erre azonban nem biztosít lehetőséget, így a törvénysértés megállapítását meghaladóan egyebekben a legfőbb ügyész indítványának nem adott helyt és a jogorvoslati indítvánnyal új közös jogorvoslatok jogerős határozatot nem helyezte hatályon kívül az új perújítási eljárás lefolytatása érdekében. Ugyanezen a napon másik — az ügy lényegét tekintve azonos tényállással rendelkező — ügyben a Legfelsőbb Bíróság eljárásjogi szempontból azonos tartalmú határozatot hozott.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat azonban nem vezetett eredményre, az indítványt a Kúria végzésével elutasította.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata Eljárásjogi Szemle Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról A perorvoslati eljárások az új Pp. Fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született; az ítélet a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perben született; az ítélet a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben új közös jogorvoslatok - a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása; - a Kúria által hozott ítélet; - a vagyonjogi perben hozott ítélet, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 5. A felülvizsgálat — meghatározott vagyonjogi új közös jogorvoslatok való — kivételes engedélyezése: Ha a felülvizsgálatnak a Ebben az esetben a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét is le kell róni. A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata új közös jogorvoslatok a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, b a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, c - a új közös jogorvoslatok bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Új közös jogorvoslatok Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy d a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt. Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Kúria Ízületi gyógyszer plusz Az engedélyezés iránti kérelem: A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet — a felülvizsgálati kérelemhez csatolva — a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál lehet előterjeszteni, az engedélyezés iránti kérelem illetékének lerovásával egyidejűleg.

Összegzés A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elsődleges célja azon, jogerős bírósági határozatokban előforduló, esetenként súlyos törvénysértések orvosolhatóságának biztosítása, amelyek más rendkívüli per­orvoslattal nem támadhatók és így nem is kiküszöbölhetők.

A történeti fejlődés áttekintésével és a vonatkozó joggyakorlat elemzésével megállapítható, hogy az e jogorvoslattal új közös jogorvoslatok határozatok köre a jogalkotás eredményeképp fokozatosan szűkül. Az empirikus vizsgálat során azonosított négy ügytípus közül kettő a külföldi ítéletekkel kapcsolatos és az elkövető visszaesői minőségét érintő esetében jogszabálymódosítások folytán már feltehetőleg nem — legalábbis kevesebbszer — lesz szükség az igénybevételére.

Ez azt is jelenti, hogy a jogalkotó figyelemmel kíséri a vonatkozó joggyakorlatot, reagál az esetenként előforduló büntetőjogi új közös jogorvoslatok és azok kiküszöbölése érdekében akár jogszabálymódosítással járó erőfeszítéseket is tesz. Ez a tendencia üdvözlendő és kifejezetten kívánatos, egyúttal azt is jelzi, hogy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat — áttételesen — hozzájárul térd ínbetegség kezelése jogfejlődéshez, valamint igazolja annak ultima ratio jellegű rendkívüli perorvoslati létjogosultságát is.